Part 4

Norrison. Csak feleljen, ahogy akar. Ön egy szerencsés ember. Ez többet ér, mintha tudná, miről van szó. Antal _vállat von, a telefonba_. Halló! Vegyenek. De ne sokat. _Leteszi a kagylót, Norrisonra néz._ Norrison. Bravó! Én pont ugyanezt mondtam volna.

Szóval, e pillanatban, most… _keresi zsebében az óráját…_ hol az órám? _Antal felmutatja._ Hány óra van nálam? Antal. Négy óra nyolc perc. Norrison. Köszönöm. Szóval e pillanatban talán már mindent tud az ön apósa és anyósa. Na, kérem. Van valami kívánsága?

Antal. Őszintén megvallva, attól félek: nem tudok majd társalogni velük. Meg mit beszélgessek azon a fényes vacsorán? Norrison. Maga csak mindig beszéljen autóról. Ott nem blamírozhatja magát. Azonkívül pedig nagyon egyszerű egy mai vezető egyéniség társalgása. Csináljon talán pár jegyzetet. _Antal jegyez._ Ha a Népszövetségről van szó, azt mondja: «Jobb mint semmi!» Amerika? «Nagy lehetőségek.» Oroszország? «Várjuk meg a végét!» Einstein? «Épp most olvasom.» Woronoff: «Fiatal vagyok, nincs rá szükségem.» Modern zene: «Nevetséges.» Bármilyen jazzband játszik, ön ezt mondja: «Pfuj, de rossz!» Freudizmus: «Komplexek.» Modern szerelem: «Főszabály: _sóhajtva_, gyorsan kell tudni felejteni.» Gazdasági viszonyok? «Rosszabbak, mint tavaly.» Ezt a legutóbbit még ötven évig mondhatja. Slussz.

Ezt tanulgassa egy kicsit. Ez manapság éppen elég szellemi tőke egy előkelő konzervatív férfiúnak. Antal. Köszönöm. _Jegyezget_. Kuno _belép_. Négy óra tíz perc. _El._ Norrison. Köszönöm. Nos?

Most pedig csináljon valamit. Antal. Mit csináljak? Norrison. Csengessen. Egy elnök csenget. Antal _csenget_. _Lind kisasszony belép, blokkal kezében._ Antal. Kérem Lind kisasszony, mielőtt a fotográfiákat elküldik a lapoknak, okvetlenül látni akarom őket.

Lind. Igenis, elnök úr. _Feljegyzi_. Norrison. Bravó! Óvatos ember. Kitűnő. Antal _kissé bizonytalanul, közben Norrisonra nézegetve._ Tovább. Ezt a két levelet azonnal küldönccel kézbesíttetni, az egyiket a Golfklubnak, a másikat az Autoklubnak. Tovább. Ön majd megkéri Norrison urat, hogy diktálja le önnek szombati vendégeim névsorát. Ön kinyomatja és szétküldi a meghívókat.

Norrison. Bravó! Antal. Tovább. _A Chambertin-borra mutat._ Ezt az üveget vigye ki, írja le a pontos címét és ezentúl ilyen bor állandóan legyen itt huszonöt üveggel. Schluss. Köszönöm. A kék ruha jól áll önnek. Olaj.

Mehet. _Lind kimegy, kiviszi a borosüveget és a leveleket._ Norrison. Kitűnő. El vagyok ragadtatva. Második sebesség. Csak bátran kapcsolni tovább. _Titkár belép és mondani akar valamit, de a berohanó Lydia félretolja. Titkár kimegy._ Lydia _Norrison felé rohan_. Norrison úr, boldog vagyok. Norrison _szívén a kezével_.

Nos? Nos? A szülei? A szülei? Lydia _lihegve a sietségtől_. Ők megjöttek. Ők boldogok. Ők most fürdenek a kádban… Norrison úr, én mindent elmondtam, amit ön parancsolt. Anyám boldog. Ők nem maradnak itt, ők egy óra mulva utaznak vissza, csak Antalt akarják megölelni és megcsókolni. Önt üdvözlik, ön csak menjen nyugodtan a családjához. _Antalhoz_. Gyere te Antal… gyere te elegáns elnök és főkonzul… gyere galambom, öleld és csókold meg az én boldog szüleimet! Norrison _csenget, a belépő szolgához_.

Az elnök úr őméltósága kabátját és kalapját! _Szolga a fürdőszobába rohan és azonnal hozza a tárgyakat, melyeket rásegít Antalra. Antal sárga kesztyűt húz._ Lydia _ezalatt_. Anyám boldog! Azt mondta: áldás Norrisonra. Azt mondta, neki mindig ideálja volt egy zseniális fiatalember, aki gyors karriert csinált! Norrison. Na, gyorsnak elég gyors volt. _Gonddal köti meg Antal nyakán a shawlt._ Lydia. Ilyen gyorsan még nálunk Amerikában sem csinálják.

Ott ez legalább egy egész napig tart! Norrison. Látja, ez az egy az, amit nem szeretek az amerikaiakban: ez a példátlan lassúságuk! Semmi tempó! Lydia. De most aztán már igazán mondja meg, miért utazunk éppen Sankt-Moritzba? Norrison _Szolgához_. A virágot! _Lydiához_.

Hogy most eleinte ne legyen az elnök úr sokat együtt az ön szüleivel. Majd aztán, ha maga jól beletanította mindenbe. _Átveszi a virágot._ Lydia. De ha odajönnek velünk? Norrison. Nem mennek. A maga mamája a szíve miatt nem mehet hatszáz méternél magasabbra. Sankt-Moritz pedig ezernyolcszáz méter. Most már érti? _Átadja Antalnak a virágot._ Maga pedig fogja a virágot, amelyet hőn szeretett anyósának visz.

Lydia. Orchidea… anyám kedvenc virága! Norrison. Illatos olaj. Lydia _kezet ad Norrisonnak_. Norrison, tündérkirály, mit mondjak magának? _Antalt nézi boldogan._ Én ezt az egészet még mindig nem hiszem. Norrison. Én sem. De az emberek hinni fogják. – No, minden jót, kedves Antal.

Minden jókívánságom kíséri az új életbe. Csak még pár kérdésem volna gyorsan. Antal. Tessék. Norrison _mint a tanító, aki leckét hallgat ki._ Mi a véleménye a Népszövetségről? Antal. Jobb, mint semmi. Norrison.

Amerika? Antal. Nagy lehetőségek. Norrison. Spanyolország? Antal. Pardon, azt nem tanultuk! Norrison.

Igaz. Tovább. Oroszország? Antal. Várjuk meg a végét. Norrison. Einstein? Antal.

Fiatal vagyok, nincs rá szükségem. Norrison. Nem jó. Az Woronoff. Antal. Pardon. Einstein: épp most kezdtem olvasni. Norrison. Úgy van. És Woronoff?

Antal. Fiatal vagyok, nincs rá szükségem. Norrison. Modern zene. Antal. Nevetséges. Norrison. Jazzband?

Antal. Pfuj, de rossz. Norrison. Freudizmus? Antal. Komplexek. Norrison. Modern szerelem?

Antal. Begonia. Azaz pardon: főszabály: gyorsan kell tudni felejteni. Norrison. De még milyen gyorsan. Tovább. Gazdasági viszonyok? Antal.

Rosszabbak, mint tavaly. Norrison _Lydiához_. Voilà! Lydia. Elragadó! Hiszen ez egy kész intellektuel! Norrison úr… ön egy szép tündérkirály! _Kezet nyujt neki, mereven nézi._ Norrison. Mit néz úgy? És miért szorítja olyan nagyon a kezemet?

Lydia. Norrison úr, én azt hiszem, én bele tudnék szeretni magába. Norrison _rémülten_. Isten ments! Csak ezt ne! Még csak ez hiányzik! _Az ajtó felé tolja._ _Magában_. Micsoda kárpótlás Begoniáért! Menjen, menjen!

Lydia _nevetve_. A viszontlátásra! Ha meggondolom, hogy meg voltunk ijedve mindnyájan három órakor! Antal. Én nem! Lydia. Azt elhiszem, te szemtelen Antal! Gyere, gyere! A viszontlátásra, kedves Norrison úr!

Kellemes utazást! Csókoltatom a feleségét, csókoltatom Mária lányát, csókoltatom Olga lányát, mulassanak jól és legyenek mind nagyon boldogok! – Olaj! _Kirohan_. Antal _utána indulva_. És kérem Norrison, gondoskodjék a helyettesítésemről. Norrison. Parancsára, elnök úr. Bravó! Harmadik sebesség. Antal.

Viszontlátásra! _Kifelé megy._ Norrison _visszahívja az ajtóból a kifelé siető Antalt._ Halt! Pardon! Kérem csak egy szóra! Egy utolsó kis apróság. Ön elfelejtett valamit. Antal. Mit? Norrison. Megköszönni.

Antal. Mit? Norrison. Ezt az egészet. Ami itt történt. Antal. Ja? Pardon.

Köszönöm. _Kirohan_. Norrison, _egy pillanatra egyedül marad, mosolyog._ Titkár _belép és hozza Norrison bundáját, kalapját._ Elnök úr, a vonatja tizenegy perc mulva indul. Norrison. Titkár úr, a munka be van fejezve, mindenki mehet ebédelni. _Miközben a titkár felsegíti rá bundáját._ Így. Most körülbelül minden el volna intézve. Hallatlan, micsoda szörnyű mesterség ez a banküzem. Az ember szabadságra indul, mindent bepakol, elintéz, és puff, az utolsó pillanatban mindig közbejön valami ilyen jelentéktelen kicsiség, ami feltartóztatja az embert. Már majdnem lekéstem a vonatról. – Na, mit akar mondani, kedves Graef?

Titkár: Azt, hogy elnök úr igazán büszke lehet arra, hogy _így_ rendelkezésére áll úgyszólván az egész emberiség! Norrison. Igaza van, kedves Graef büszke lehetek rá és büszke is vagyok rá. De… kedves öreg barátom… az, amit maga az egész emberiségnek nevez, az… szégyelje magát. _Halkan_… Az szégyelje magát. – Isten áldja meg. _Kimegy_. Függöny. MOLNÁR FERENC SZÍNMŰVEI: =Az ördög.= Vígjáték 3 felvonásban. =Liliom.= Egy csirkefogó élete és halála. Külvárosi legenda hét képben. =Józsi.= Bohózat 3 felvonásban. =A doktor úr.= Bohózat 3 felvonásban. =A testőr.= Vígjáték 3 felvonásban. =A fehér felhő.= Mirákulum 5 változásban. =Farsang.= Színmű 3 felvonásban. =Úri divat.= Vígjáték 3 felvonásban. =A farkas.= Vígjáték 3 felvonásban. =Égi és földi szerelem.= Dráma 5 felv. =Színház.= Három egyfelvonásos. =A hattyú.= Vígjáték 3 felvonásban. =A vörös malom.= Színjáték két részben, 26 képben. =Az üvegcipő.= Vígjáték 3 felvonásban. =Riviera.= Vígjáték 2 felvonásban. =Játék a kastélyban.= Anekdota 3 felvonásban. =Olympia.= Vígjáték 3 felvonásban.