IV.

A gép nekilódul s hirtelen széles főútra tér. Megszorítják a kopoltyút. Aztán egy sötét mellékutcába robognak. Aztán Rádion 23 leállítja a kerekeket.

– Itt szálljunk ki – szól és felrántja keztyűjét. – Bemegyünk valamelyik házba, akármelyikbe, amelyik utunkba esik.

Kiszállanak mind. Hallgatnak: szorongó izgalom vonaglik torkukban. Egymás után lépnek fel a házak melletti járdára. Egy kapu előtt megállnak. Rádion 23 felvilágít a kapura, – keskeny tábla ködlik át a vizen, rajt betűjelek.

Rádion 23 lerántja a moszatot s figyelmesen nézi a jeleket. Lemezt szed elő s egymás után leírja rá…

»R-á-k-ó-c-z-i-ú-t-8-4«

– Mit jelenthet ez?

– Még nem tudjuk. De rájövünk majd. Nyilván a tulajdonos neve.

Azután hozzáírja:

»B-u-d-a-p-e-s-t«

– Ez a város neve volt.

Mielőtt bemennek a kapun, Rádion 23 végignéz az úton. Szembe velük szürkéskéken ködlik a vizen át a Keleti Pályaudvar megkövült körvonala.