Part 13

188: Jaszna 12., 9.; Gah 4., 8.; Videvdat 8., 13. – Wolff 41., 150., 366. l. – Schantz, Der Parsismus. Phil. Jahrbuch. VII. 396. l. – Döllinger, Heidentum und Judentum. Regensburg, 1857. 2771.-on bizonyságul idézi Sotiont, Strabot, Agathont.

189: Videvdat 5., 8., 13., 15. fejezetei.

190: Herodotost és Strabot id. Döllinger 376. l.

191: Schanz i. m. 399. l.

192: Modi 60. l.

193: Willmann, Geschichte des Idealismus. Braunschweig, 1907. I. 73. l.

194: Id. Modi 10. l.

A gyakran és rövidítve idézett művek teljes címe.

_Avesta_, Die heiligen Bücher der Parsen, übersetzt auf der Grundlage v. Chr. Bartholomae’s altiranischem Wörterbuch von Fritz Wolff. Berlin, 1924. Főrészei: Jaszna, Jast, Videvdat.

_Bartholomae_, Die Gatha’s des Avesta, Zarathustra’s Verspredigten. Strassburg, 1905.

_Buddha’s Reden_, Lehre, Verse, Erzählungen, übersetzt von H. Oldenberg. München, 1922. (Posthumus munka.)

_Deussen_, Allgemeine Geschichte d. Philosophie. I. B. 1. Abteilung: Allgemeine Einleitung und die Philosophie des Veda bis auf die Upanishad’s. 2. Abt. Die Philosophie der Upanishad’s. 3. Abt. Die nachvedische Philosophie der Inder. Leipzig, 1894–1908.

_Deussen_, Das System des Vedanta. Leipzig, 1906.

_Garbe_, Beiträge zur indischen Kulturgeschichte. Leipzig, 1903.

_Grube_, Die chinesische Philosophie. Kultur d. Gegenwart. I., I. Abt. V. Leipzig, 1913.

_Krause_, Ju–Tao–Fo. Die religiösen u. philosophischen Systeme Ostasiens. München, 1924.

_Modi_, A Zend-Aveszta vallási rendszere. Budapest, 1925.

_Oldenberg_, Aus Indien und Iran. Gesammelte Aufsätze. Berlin, 1899. Buddha, sein Leben, seine Lehre, seine Gemeinde. Berlin, 1921. Die indische Philosophie. Kultur der Gegenwart. I. I. Abt. V. Leipzig, 1913. Die indischen Religionen. Kultur der Gegenwart. I. 3., l. Leipzig, 1913. Die Veden, die ältesten Religionsurkunden Indiens. Halle, 1911.

_Pischel_, Leben und Lehre Buddha’s. Leipzig, 1910.

_Schmidt_, Buddha. Budapest, 1920.

_Schmidt_, Az ind filozófia. Budapest, 1925.

_Wilhelm_, Kung-tse. Leben und Werk. (Fromanns Klassiker d. Philosophie. 25. k.) Stuttgart, 1925.

_Wilhelm_, Lao-tse und der Taoismus. (Fromanns Klassiker d. Phil. 26. k.) Stuttgart, 1925.

_Willmann_, Geschichte des Idealismus. Braunschweig, 1907. I. k.

_Zottoli_, Cursus litteraturæ Sinicæ. Shangai, 1879–1882.

TARTALOM.

BEVEZETŐ RÉSZ.

_I. Előszó._

1. Az eszmék hatalma a köz- és magánéletben; bölcselőknél és népszerű íróknál. 2. Miért nem foglalkoztak a keleti bölcselőkkel? 5

_II. A bölcselet-történelem tényezői és irányai._

1. A filozófiai rendszert mint műalkotást három tényező érteti meg: az egyetemes emberi, a kultúrtörténeti és az egyéni. 2. A három tényező szerint három irány különböztethető meg. Az alanyi és tárgyi kritika 8

INDIAI GONDOLKODÓK.

Az indiai lélek.

1. A néplélek fogalma. 2. Az indiai lélek sajátságai, az egységre, békés harmóniára törés, miszticizmus. Eszménye a jogin-révület, ennek lélektani analizise. 3. Asszociációs gondolkodás, passzivitás, fatalizmus és pesszimizmus. 4. A következetlenség, mint a spekuláció következménye. 5. Erős felelősségérzet. 6. Összefoglalás 16

A védák bölcselete és a vedanta-rendszer.

_I. A Véda._

1. A védák fogalma; négy papi kézikönyv: Rig-, Száma-, Jadsur-, Atharvavéda. 2. Mindegyik három része: formulák (szanhita), rubrikák (brahmana), index (szutra). 3. Tartalmuk: dharma, az áldozatok bemutatása és brahmán, filozófiai elmélkedések. 4. Deussen műve 24

_II. A régi védák (a himnuszok) kora._

1. Az istenfogalom; az ősvallás a monotheizmus; az egy Isten három elnevezése. 2. Az ősvallásból keletkezik a politeizmus, a henoteizmus, panteizmus, monizmus. 3. A lélek sorsa 28

_III. Az újabb védák (brahmanák) kora._

1. Három iránya; az elsőben uralkodik a mitológia. Másodikban Brahmán kifejlődik sajátos indiai istenfogalommá. Harmadikban atman, az egyéni lélek egyesül Brahmánnal és fölékerekedik. Az atman relatív-negatív fogalom; megvilágítják a szállóigék 32

_IV. Az upanisadok (vedanták) kora._

1. Ellentétük a védákkal. 2. Alapgondolatuk a brahman-atman egysége. Három tételük: az atman az ismerő alany; megismerhetetlen; egyedüli valóság. 3. A lélek négy állapota. 4. A megváltás gondolata. 5. Az upanisadok ellentmondásai és a megoldást célzó rendszerek 37

_V. A vedantarendszer._

1. Lélektani és történeti keletkezése. 2. Lényege a kétféle tudás. 3. A vándorló lélek állapotai. 4. A jó cselekedetek és az elmélkedés 45

_VI. A védabölcselet és a vedanta-rendszer értékelése._

1. A néplélekből sarjad. 2–4. Alapja a törekvés az egység és a végtelenség felé. 5. Felismeri, hogy a boldogság bennünk van. 6. Eredendő hibája a vallás és a filozófia szembeállítása: a vallásból így babona, a filozófiából miszticizmus lesz. A lélekvándorlás a problémákat elmérgesíti, pesszimizmust idéz elő. 7. A philosophia perennis hatásai 53

A szánkja, a jóga és a kisebb rendszerek.

_I. A szánkja-rendszer._

Realizmus és merev dualizmus; a vedantától három pontban különbözik. Az ind lélek problémáit nem oldja meg, érthető az eltűnése 66

_II. A jóga-rendszer._

1. Az indiai kultúrélet legeredetibb jelensége. 2. Két jellemző tulajdonsága az istenfogalom és a révület. 3. A nyolc gyakorlat. 4. A gyakorlatok csodás hatása 72

_III. A jóga-rendszer értékelése._

Az igaz jogin komolyan törekszik az erényre; sok a visszaélés. A milléniumi kiállítás fakirjai. A hipnotikus-kataleptikus jelenségek. Önkínzások. Csak egy temettette el magát élve, életmódja botrányos 80

_VI. A kisebb rendszerek._

1. Purva-mimanza. 2. Az indiai materializmus. 3. A vaisésika és njája 89

Buddha.

_I. Élete és jelleme._

1. A források. 2. Életének hiteles adatai. 3. Jellemzése a legendák alapján. Születése szemlélteti önérzetét; 4. megtérése akaraterejét és révületre hajló természetét; 5. vándorélete tanítói egyéniségét; 6. halála egész jellemét 94

_II. Tanai._

1. A négy nemes igazság a benaresi beszédben; nirvána. 2. A lélek tagadása, az öt létmozzanat (skandha). 3. A 12 tagú oksági kapcsolat. 4. Erkölcstana 108

_III. A buddhizmus értékelése._

1. Elterjedése. 2. Ennek okai: elítéli a külsőséges kultuszt, nemes erkölcsöt hirdet, az ind kultúra terjesztője; Buddha nagy egyénisége. 3. Jézus és Buddha: életük, haláluk és világnézetük ellentéte 125

KÍNAI GONDOLKODÓK.

A kínai lélek.

Ősrégi a kultúrája; felületes írók és szaktudósok véleménye. Jellemző vonásai: 1. család- és fajszeretet; árnyoldala az erős érzékiség. 2. Túltengő gyakorlati értelem, üzleti szellem. 3. Atomisztikus gondolkodás; a kínai nyelv és írás szerkezete. Gépiesség. Teremtőképzelet hiánya 137

Konfucius.

_I. Élete, jelleme és szerepe._

1. Jelentősége. 2. Származása. 3. Kedveli a szertartásokat. Ezzel szerzi a Kon-fu-ce nevet. 4. Zene iránti szeretete. 5. Hivatása. 6. Reform tevékenysége. Fővárosi előljáró, munkaügyi miniszter. Az ellenzék vezérét kivégezteti. 7. Kormányzati bölcsesége: Főteendő a fogalmak helyreállítása, ennek eszközei: _a)_ A tekintély, tisztelettudás, szülők iránti szeretet. _b)_ Előljárók jó példája. _c)_ Erkölcsös nemzeti zene. _d)_ A tisztviselők nagy szeretete a nép iránt. 8. Bukása. «A nők éneke űzött el.» 9. Tanítói egyénisége. A nevelés célja és eszközei. 10. Írói tevékenysége. A szent könyvek összeállítása: I-king, Su-king, Síking. A tavasz és ősz könyvei. A szertartások könyve. A szép törvénye. 11. Halála; tiszteletének fejlődése 144

_II. Világnézete._

1. A kínai vallás Konfucius előtt, monoteizmus, deizmus, babonás természet- és szellemimádás. 2. Konfucius a monoteizmus emlékét megőrzi, maga agnosztikus. A Jang-Jin-elmélet 159

_III. Életfelfogása._

1. Etikai rendszere kollektivizmus; demokratikus monarchia. 2. Eszménye az átlagos kínai ember négy jellemvonása. Az emberiesség nem pozitív szeretet. A 10 kötelesség. Az államfenntartó öt viszony. 3. A fejedelem és alattvaló. A méltatlan király elűzhető, megölhető. 4. Társadalmi törvények: a változások, képek és ítéletek törvénye 164

_IV. Méltatása._

1. A tettek embere. Tragikuma: őrzi a régit, de szellemébe nem hatol; megcsontosodik a művelődés. 2. Világnézete és a keresztény hithirdetők. 3. Erkölcsi téren vérbeli politikus. Hamis esküje, kémszerepe. 4. Alkotása külsőséges kultúra 171

Lao-ce.

_I. Élete._

1. Kína misztikusa és metafizikusa. 2. Életének egyetlen bizonyos adata találkozása Konfuciussal. 3. Elveszti hitét a kultúrában. 4. Halála 175

_II. Tanai: A Tao-te-king._

1. A világ leghomályosabb könyve. 2. A tao jelentése Konfuciusnál, Lao-ce-nél: a lét forrása, célja, megismerésének alapja. 3. Eszmetana. A platoni eszmék. A kimondhatatlan és kimondható fogalmak, a szavak. Az önalkotta fogalom minden rossz forrása, eltávolít a természettől, a «vu-vei» a nemcselekvés egyesít vele 179

_III. Lao-ce életfelfogása._

Két út a nagy Tao-hoz: a lét és nemlét útja. 2. Az élet meghosszabbítása, alchimia. 3. Rendszere negatív egoizmus, destruktív. Ellenségszeretete. 4. Egyén és társadalom. A bajok oka: a kormány beavatkozása az életbe, a tudás és a kultúra. 5. Értékelés 183

AZ IRÁNI LÉLEK.

Zarathustra.

1. Ő a nemzet bölcse, az iráni Mózes. 2. Az iráni lélek konzervatív, tekintélytisztelő, optimista, igazságszerető 191

_I. Élete._

1. Baktriában Kr. e. 1000 körül született. 2. A pusztába vonul, kinyilatkoztatást nyer. 3. Családi élete, üldöztetése és halála 193

_II. Az Aveszta._

1. Zarathustra írta a legrégibb részét. 2. A nagy és kis Aveszta könyvei; európai sorsuk. Auquetil, Voltaire és Herder 196

_III. Az Aveszta világnézete._

1. Ahura-Mazda az egy Isten, négyféle lényt teremt: főangyalokat, angyalokat, szellemeket, eszméket és elemeket. Asa, Mithra, Anahita. A platoni eszme, præexistentia és a fravasik tana. 2. A rossz problémája. Mennyiben tanít Zarathustra dualizmust? 3. Az emberi lélek. Őstörténet és halhatatlanság 198

_IV. Zarathustra erkölcsbölcselete._

1. Az egyénnek Asát, az igazságot kell megvalósítania gondolatban, szóval, cselekedettel. Jótékonyság, mértékletesség. Az érdemek kamatozása. 2. A családi élet kötelessége. A párszi lány imádsága. A feleség főerénye. A notisztelet. 3. Az iráni társadalom 205

_V. A rendszer értéke._

1. Leszámol a politeizmussal, panteizmussal és a babonás áldozatokkal. 2. Erkölcsbölcseletében meghaladja Buddhát és Konfuciust. 3. Árnyoldalak: a rituális tisztálkodás visszataszító, vérfertőző házasságra, többnejűségre és kegyetlenségre ad alkalmat. 4. Megtermékenyítette a görög gondolkodást 210

A bevezető részhez: Az indiai gondolkodók fejezeteihez 215 A kínai gondolkodókhoz 220 Zarathustrához 222

Jegyzetek 215

Gyakran, rövidítve idézett művek 225