Chapter 25 of 26 · 3251 words · ~16 min read

Part 25

Közben a _Sz. F._ 1860–61. I. évf. 30. sz. 478. lapján Szász Károly «_Gyulay_ (sic!) _Pálnak_» ezeket mondja: «Ön azt állítja, hogy én ön szavait ferdítve és valótlanul terjesztem elé; de úgy tetszik, ön ezt nem bizonyította be egyetlen esetben sem. Ez ellenében én bátorkodom öntől kérdeni: 1-ör. Mikor mondtam én s mikor közölhetett e lapok szerkesztője oly badarságot,* minőt ön reám fog: hogy _az értelmetlenség, számítani nem tudás és badarság, mint a költői szellem szükségképi alkatrészei szerepelhetnek?_ 2-or mikor mondtam én, hogy ön valamely rögeszmét: _személyes ellenszenv palástolására_ vett volna föl? Átalában mikor szóltam önnek személyes ellen-szenveiről egy szót is? – Egész tisztelettel kérdi _Szász Károly_.» A * alatti jegyzetben mintegy hasábnyi terjedelemben a szerk. (Arany János) közvetítő békítgetése: «Uraim az istenért! ne olvassanak többet egymás iratából, mint a mennyi abban írva áll stb.»

Szász Károly fenti kérdéseire vonatkozik Gyulai csillag alatti jegyzete _Megint a kritikáról_ c. cikke végén: «E számban (t. i. _Sz. F._ 1860–61. I. évf. 30. sz.) ön… stb.» – Ugyancsak ott, a csillag előtt tesz Gyulai megjegyzést Arany János jegyzetére: «A szerk. már megkezdé a nyilatkozást e lapok 30-ik számában… stb.»

Csak mindezek után következik Arany János _Visszatekintés_ (és nem – mint Gyulai az eredeti szövegben hibásan idézi – «Visszatekintések») c. cikke. (_Sz. F._ 1860–61. I. évf. 36–41. sz., aláírva: A. J. Később kötetben is: _Arany János prózai dolgozatai._ Bpest, 1879.). Arany _Visszatekintése_ – amint azt maga is mondja – nem annyira Gyulai pörös ügyét illeti, mint Brassai Sámuelnek _Mégis valami a fordításról_ c. dolgozatát (Brassai dolgozata: _Sz. F._ 1860–61. I. évf. 19–20., 27–28., 30–33. sz. Arany _Visszatekintése_ után a többi folytatás a 48–50. számokban.) – Így tehát Gyulaira csupán a két lapnyi bevezető rész vonatkozik. (_Sz. F._ 561–562. l.)

Az itt elmondottakhoz fűződnek Gyulai «jegyzetei».

=Adalék népmeséinkhez.= Gyulai verse: _Az Igazság és Hamisság._ (Allegoria). _Sz. F._ 1862. II. évf. 2. sz. 25. l. – A szerkesztő, Arany János, szóbanforgó cikke, «_Eredeti népmesék._ Összegyüjtötte Merényi László. I–II-ik kötet. Pest, 1861. Kiadja Heckenast Gusztáv.»: _Sz. F._ 1862. 1–4. sz. A Gyulai feldolgozására vonatkozó sorok a 4. sz. befejező közleményében. – Kriza János gyüjteményében (_Vadrózsák_, Székely népköltési gyüjtemény. Szerkeszti Kriza János. I. kötet Kolozsvártt, 1863. Stein János.) a mese címe: _Az Igazság és Hamisság utazása_. Ez azonban a mesének egy másik változata; a királyleányról nincs benne szó. A mesében háromszor is előforduló _vetéskapu_ helyén Krizánál _város kapuja_ szerepel.

=Néhány év Petőfi életéből.= A Jósika Miklóst és Szász Károlyt érintő megjegyzésekre nézve l. Gyulainak _Megint a kritikáról_ c. polémiáját (_Krit. dolg._), a továbbiakra nézve pedig e kötet _Polémiák_ c. cikkét.

=Két ó-székely ballada.= A szövegben (120. l.) ugyan nem javítottuk ki, de a «Bátori Boldizsár» c. ballada befejezését méltató sorokban Gyulai tévesen írta, hogy «Bátori ló halálába érkezik, rohan a vérpadra stb.» Itt ugyanis nem Bátoriról van szó, hanem az «erdéji kapitányról».

=Budapesti Szemle XLVIII.–XLIX. füz.= Ennek és valamennyi-g jegyű dolgozatnak eredetére nézve l. e kötet teljes aláírású _Polémiák_ c. cikkét, mely a szintén _-g_ jegyű _Törökország fővárosa_ c. dolgozattal kapcsolatos; ez a cikk kétségtelenné teszi Gyulai szerzőségét, mi egyébként a tartalmi és formai sajátosságokból is kiviláglik. – E cikket rövidítve közöljük, szaggatott vonalakkal helyettesítvén a mellőzött idézeteket s az általános tartalmi ismertetést.

=A nemes fészek.= Ennek, valamint az összes _-i_ jegyű dolgozatnak szerzőségére vonatkozólag l. e kötet _Polémiák_ c. cikkét, melyben Gyulai többek között ezeket mondja: «E lapban (t. i. a _Sz. F._-ben) az _-i_ és _-y_ jegyű cikkeket mind én írtam.»

=Apró polémiák.= _Nővilág_ Divatlap a magyar hölgyek számára. Szerk. Vajda János. 1862. VI. évf. 26. sz. 414. l. Gyulai szószerint idézi a «_Pesti hírek_» c. rovat első hírét. – _Gombostű_. Szépirodalmi és társaséleti, divatközlöny. Szerk. Rózsaági Antal. 1862. I. évf. 76. sz. 2409. hasáb, «Hírcsarnok» c. rovat első híre. – A polémia Gyulainak _Önbírálat_ c. kritikájára (_Sz. F._ 1862. 13–18. sz.) megy vissza. Ebben mondja többek között a következőket: «Azután a «Gombostű» dicsérte meg (az Önbírálatot). Különösen kiemelte belőle azt, hogy az egész nagy magyar alföldön oly kezdetleges ősállapotban van minden, amint nagy Árpád apánk idejében. Rózsaági úrnak alkalmasint azért tetszett annyira ez a hely, mert talán a Gombostűből éppen oly kevés számú példány jár az Alföldre, mint Árpád idejében. A «Nővilágnak» szintén föl kellett szólalnia. Ajánlotta e «gúnyostorozó» művet az ő kedves honleányainak, mint igen tanulságost s belőle mutatványt is közlött.»

=Törökország fővárosa.= A továbbiakra nézve l. a _Polémiák_ jegyzeteit.

=Polémiák.= «A szerkesztő kevés tért engedhetett rendelkezésem alá», azért mert a _Sz. F._ ezzel a számmal megszűnt; erre utal a cikk végén ez a sor is: «minthogy a Figyelőben már nincs terem.»

Szeberényi nyilatkozata közvetlenül Gyulai cikke előtt: «_Elkésett nyilatkozat Gyulainak egy vádjára._» (_Sz. F._ 1862. II. félév, 26. sz. 404–405. l. Aláírva: Szeberényi Lajos.)

A _–z_ jegyű bírálat, melyet nem Gyulai, hanem valószinűleg Szász Károly írt: _Vegyes cikkek nők számára._ Írta Szabó Richard. Aláírva: _–Z_. (_Sz. F._ 1862. II. 21. sz. 323. l.)

Br. Horváth Miklós _Egy kis polémia_ c. ellenbírálatát l. _Az Ország Tükre_ Budapesti Képes Közlöny. Szerk. Balázs Sándor. 1862. I. évf. 23. sz. 330–331. l. Aláírva: H.

Riedl nyilt levele: _Kritikai Lapok_ a magyar tudományosság, szépirodalom és művészet érdekében. Szerk. Riedl Szende. 1862. 14. sz. 329–332. l. _A «Kritikai Lapok» szerkesztőjének nyilt levele Gyulai Pálhoz_.

Az «élesbnél élesb» megjegyzéseket Gyulai Vajda János _Önbírálat_ c. röpiratának kritikájában (_Sz. F._ 1862. 13–18. sz.) tette. A röpiratot a _Kritikai Lapok_ 1862. évf. 10. sz. ismerteti: «Legújabb könyv. Figyelmeztetés ez új jelenségre.» Erre a panegyrisre jegyezte meg Gyulai: «A röpiratot a «Kritikai Lapok» oly nagy hűhóval üdvözelték, mintha a szerkesztőség valamelyik tagja írta volna. Valóban e röpirat éppen oly kevés eszmével meri leckézni a m. nemzetet, mint amily kevés tudománnyal fogott hozzá a Kr. lapok szerkesztősége az ő úgynevezett tudományhonosításához.» Alább pedig: «Mi nem vagyunk barátai Riedl «Kritikai lapjai»-nak, mert az esztétikához keveset ért, tudományos kritikája pedig a legtöbbször elég felületes és iskolás szagú stb.»

=Dalok könyve.= Névtelen cikk a _Koszorú_ «Irodalom»-rovatában. Gyulai szerzőségét a tartalmi vonatkozásokon (kifakadás az antológiák felburjánzása ellen, stb.) kívül főleg az bizonyítja, hogy a rovat negyedik, _Nemzeti Színház_ c. darabját Gyulai Pál felvette dramaturgiai dolgozatai sorába: _Dram. dolg._ I. köt. 382. l.: «_Egy új színműtár_. Kiadja Toldy István. Nemzeti színház. I–II. kötet. Pest, 1863.»

=Budapesti Szemle. LIV. füz.= Névtelen cikk. Gyulai írta, mert az első sorokban hivatkozik a _Koszorú_ 1863. I. 14. sz.-ban közölt ismertetésre, melyet _-g_ jellel szignált.

=Gróf Széchenyi István politikai iskolája.= Szintén névtelen cikk, de soraiból kiérzik Gyulai hangja. V. ö. e cikket az _Önbírálat_ kritikájának (_Sz. F._ 1862. 13–18. sz.) következő soraival: [Vajda János] «legkiállhatatlanabb, midőn Széchenyieskedni akar s még Széchenyi szókötéseit is utánozza. Egész második Török János áll előttünk.»

=A magyar orvosok és természetvizsgálók IX-ik nagygyűlése.= Mint különös érdekességet: Gyulai egyetlen riportszerű dolgozatát közöljük e cikket.

=Újabb magyar lantosok.= Névtelen cikk. Gyulai szerzősége mellett a következő bizonyítékok szólnak: 1. A _Koszorú_ «Irodalom» rovatának cikkeit jórészt Gyulai írta. 2. Az antológiákkal való visszaélésről szólva, elítéli a kiadókat, mint a _Dalok könyve_ c. előbbi cikkben. 3. Tompáról, Szász Károlyról, Lévayról rokonszenvesen nyilatkozik, ellenben kifogásolja, hogy Zilahy Károlynak majd minden költeménye ott van a gyüjteményben (lásd a Zilahy munkáiról írt kritikát). 4. Gyulaira vallanak végül a Petőfiről mondottak és az antológiát ajánló, befejező sorok.

=A magyar nemzeti irodalom története.= Névtelen eikk. A hang azonban Gyulaira vall.

=Petőfi életrajza.= A cikk második felét v. ö. Gyulainak _Zilahy Károly munkái_ról írt bírálatával.

A «sírhalmomi» szóról. E cikk, mely Gyulai Vörösmarty-kiadásához szolgál adalékul, válasz Fogarasi János alábbi megjegyzéseire (_Koszorú_, 1865. III. évf. 6. sz. 142. l., aláírva: Fogarasi):

«Sírhalmomi gyásznak elég jel A sárga levél.

_Vörösmarty_ [_A haldokló leány._]»

«Vörösmarty minden munkái» első kötete 223. lapján ezen jegyzék áll: «A _sírhalmomi_ merészb és szabálytalanabb ragozás, mint az annyira divatba jött _házbani_, _kertbeni_ s ehhez hasonló ragozások. Mindenesetre hibás, se a régi, se a népnyelv nem igazolja s esztétikai szempontból sem igen lehet támogatni.»

«Legyen szabad egyik legrégibb, legkitűnőbb eredeti, még pedig prózai nyelven írt nyelvemlékünkből tökéletesen hasonszerű esetet idézni.

«Az 1403-dik évbeli szentpéteri végzésben olvassuk: «Hogy ha az vidéki bort valahol az falukon, avagy városokon ez mi _városonki_ gyalánt és neve alatt valaki eladand.» Senki sem fogja tagadni, hogy a «sírhalmomi» szó ragozási alakja teljesen azonos a «városonki» (azaz: városunki) szó ragozási alakjával. Vörösmarty idézett verse még 1829-ben jött ki az Aurórában, a szentpéteri végzés csak 1840-ben jutott nyilvánosság elé és csak kevéssel előbb jött napfényre. Vörösmarty tehát innen nem vehette. Ámde Vörösmartynak oly kitűnő érzéke vala hasonlíthatlan nyelvünkben, mint csak fölötte keveseknek, mióta azt ősapáink megteremtették.»

Eddig Fogarasi megjegyzései. Gyulai válasza közvetlenül ezen sorok után következik. – A dologból egy kis polémia lett. A _Koszorú_ következő számában (_Koszorú_, 1865. III. évf. 7. sz. 165–166. l.) _Felvilágosítás Vörösmarty «sírhalmomi» szóalakjára címen_ Fogarasi válaszolt Gyulainak. A polémiát a szerk., Arany János, csillagalatti ötsoros jegyzete zárja le. «Mi a kérdéses alakot: _sírhalmomi gyász_ oly költői merészségnek tekintjük, mely egy Vörösmartynál, éppen merészsége által, megkap és kiragad a mindennapiságból; de azért nem engednők meg, hogy a próza pl. _bundámi prémet_ írjon vagy mondjon.»

_A «sírhalmomi» szóról_ címet a _Koszorú_ tartalomjegyzékéből vettük át; mind Fogarasi jegyzete, mind Gyulai válasza ugyanis cím nélkül van közölve a _Koszorú_ «Irodalom»-rovatában.

=Zilahy Károly munkái.= E bírálattal kapcsolatosan l. a _Petőfi életrajza_ c. előbbi cikket. – A «Verőfényes napok» c. novelláról mondottakat v. ö. «Az út a révpart felé» c. bírálattal (Gyulai: _Bírálatok_).

=Eötvös emlékbeszédei.= E bírálat több részletét (az Akadémia, Eötvös lelki tulajdonai) Gyulai Eötvös fölött tartott emlékbeszédébe is beolvasztotta.

=Színházi szemle.= A hírlapok cikkei, melyekre Gyulai hivatkozik, a következő számokban jelentek meg: _Pesti Napló_, 1875 okt. 3. XXVI. évf. 226. sz. – _Fővárosi Lapok_, 1875 okt. 13. XII. évf. 234. sz. – _Nemzeti Hirlap_, 1875 okt. 13. I. évf. 284. sz. – _Ellenőr_, 1875 okt. 13. VII. évf. 284. sz. – _Kelet Népe_, 1875 okt 13. I. évf. 121. sz. – _Hon_, reggeli kiadás, 1875 okt. 13. XIII. évf. 234. sz. – _Pester Lloyd_, 1875 okt. 13. XXII. évf. 238. sz. – E kritikával kapcsolatban l. gyüjteményünk _Helyreigazítás Dóczy «Csók»-ját illetőleg_ c. cikkét a hozzáfűzött jegyzetekkel együtt. – A Rákosi, Dóczy és Csiky darabjairól mondottakat v. ö. a _Dram. dolg._ II. kötetének következő bírálataival: _A szent korona varázsa; Vegyes párok; Csiky Gergely újabb színművei, Proletárok._ E későbbi bírálatok mind hivatkoznak a _Színházi Szemlére_.

=Helyreigazítás Dóczy «Csókját» illetőleg.= A cikk az _Ellenőr_ «Hazai Irodalom» c. rovatában jelent meg ezzel a bevezetéssel: «– _Gyulai Pál_ egyetemi tanár úrtól a következő helyreigazítást vettük:» – A «Helyreigazítás» címet Szinnyeitől _(Magyar írók)_ kölcsönöztük. (Itt említjük meg azt is, hogy Szinnyei adata: «Ellenőr (1877. 62. sz.») téves; a cikk ugyanis nem a 62., hanem a 63. számban van; igaz ugyan, hogy a márc. 5-i példányok fölé is tévedésből 62. sz-ot szedtek 63 helyett.). A cikkecske, mely Gyulai felszólalását provokálta, az _Ellenőr_ 1877 márc. 4. IX. évf. 62. sz. «Tárca» rovatában olvasható «A fővárosból» cím alá foglalt pletykahírek között: _«Új közösügy – a «Csók»_.

=Petőfi és a M. T. Akadémia.= A _Fővárosi Lapok_ szerkesztője, akihez Gyulai e helyreigazító levelet intézte, Vadnai Károly. Gyulai egyik adata téves; Eötvös nem 1846-ban, hanem 1847-ben írt cikket Petőfiről (l. _Pesti Hirlap_ I. 880. sz. 315. l. 1847. május 14.). – Gyüjteményünknek ez az egyetlen darabja, melynek eredeti szövegében Gyulai jellegzetes _cz_-je helyett mindenütt egyszerű _c_ szerepel. Ez mindenesetre a _Fővárosi Lapok_ korrektorának egyéni akciója.

=Válasz Grünwald Béla úr nyilt levelére.= A _Bp. Sz._ 1878. évi folyamában (16. k. 421–428. l.) egy ilyen című névtelen bírálat jelent meg: _A Felvidék. Politikai tanulmány. Írta Grünwald Béla. Budapest_, 1878. _Ráth Mór. (Ára 1 frt)_. Grünwald Béla erre _Nyilt levelet_ intézett _Gyulai Pál úrhoz, a Budapesti Szemle szerkesztőjéhez_. (_Bp. Sz._ 1878. 17. k. 193–203. l.). Gyulai válasza közvetlenül ezen nyilt levél után következik.

=A szerkesztő jegyzetei Volf György válaszára.= A _Bp. Sz._ 1879. évfolyamában (21. k. 184–198. l.) _Magyar Nyelvemlékek_ címmel egy V. jegyű bírálat jelent meg, amely az Akadémia nyelvtud. bizottsága által 1874–1876-ban kiadott _Nyelvemléktár_ I–V. kötetével foglalkozik. A bírálat azzal kezdődik, hogy e mű már be volt a _Bp. Sz._ közönségének mutatva (l. _Bp. Sz._ 16. k. 432. l.), de nem volt részletesen ismertetve; tekintsük egy kissé közelebbről stb. Erre a kritikára Volf György _Válasz a Nyelvemléktár ügyében_ c. ellenbírálatot írt (_Bp. Sz._ 1879. 21. k. 411–425. l.). Volf az egész bírálatban személyes bosszút lát. A névtelenségnek – úgymond – ma semmi értelme nincs, káros mind az irodalomra, mind az íróra stb. – A szerk. (Gyulai) jegyzetei közvetlenül ezen válasz után olvashatók, cím nélkül. A címet mi adtuk. – Ez éleshangú polémiánál szükséges megjegyezni, hogy a két ellenfél között később igen jó viszony fejlődött ki; Gyulai szívesen fogadott cikkeket Volftól a _Bp. Sz._-be s az Akadémiában is örömest dolgoztatta.

Az anonymitas kérdésére nézve l. még gyüjteményünk következő cikkeit: _Néhány év Petőfi életéből, Apró polémiák, Polémiák._ Gyulainak a névtelenségről vallott felfogását kizárólag a jelen kötet fenti dolgozatai tüntetik fel.

=A szerkesztő jegyzete.= Gyulai e jegyzetet Péterfy Jenő _Bírálóimnak_ c. polémiájához (_Bp. Sz._ 26. k. 313–318. l.) fűzte. Péterfy polémiája felelet Asbóth János és Keszler József bírálataira, melyek a _Pester Lloyd_ban (1881. 95. sz.), illetőleg _Ellenőr_ben (1881. 172. sz.) jelentek meg és támadták Péterfynek _Jókai Mór_ról írt s a _Bp. Sz._-ben (26. k. 1–27. l.) közölt tanulmányát. A _Pesti Naplót_ Péterfy polémiája nem említi. – A jegyzet elején tett célzás Kossuth _Iratai_ra vonatkozik s így kapcsolatban van Gyulai _Még egyszer Kossuth és a pragmatica sanctio_ c. cikkével (_Bp. Sz._ 26. k. 144–155. l. és _Bírálatok_).

=A Nyelvőr és a Budapesti Szemle.= Aláírás nélkül jelent meg, de Gyulai szerzősége kétségtelen; a cikk közvetlen folytatása Gyulai _A Nyelvőr és a költői szabadság_ című, szintén anonym dolgozatának _(Bírálatok)_, sőt kapcsolatban van a Volf György válaszához írt szerkesztői jegyzetekkel is. – A polémia körébe vágó cikkek sorrendje egyébként a következő: Bánóczi József: _Greguss Költészettanának is mertetése_ (_Magyar Nyelvőr_ 1881. X. k. 421–424. l.); Gyulai: _A Nyelvőr és a költői szabadság_ (Bp. Sz. 28. k. 318–320. l.); Szarvas Gábor: _Fatum est_ (_M. Nyelvőr_ 1881. X. k. 553–557. l.) s végül Gyulai szóbanforgó cikke: _A Nyelvőr és a Budapesti Szemle._ – A Gyulainak feladott kérdések a _Nyelvőr_ VIII. k.-ben (1879 máj. 15. sz.) találhatók; az ezekre való megfelelésre Szarvas Gábor _Ballagi Mór és a magyar nyelv_ c. cikkében (_Nyelvőr_ X. k. 59–69. l.) sürgeti Gyulait. – A cikk befejező soraiban említett nyilt levél a _Bp. Sz._ 29. k. 349–352. lapján olvasható.

=«Toldi szerelme» egy kihagyott versszakáról.= E bensőséges hangú visszaemlékezés inkább szépirodalmi, mint kritikai mű, – érdekes irodalomtörténeti vonatkozása miatt azonban jól illik a gyüjteménybe; mellőzése – úgy hisszük – indokolatlan lenne.

=Deskriptív kritika.= Gyulai első megjegyzése Alexander Bernátnak _Dóczy Lajos_ról írt cikkére (_A Hét_ 1890. 22. sz.) vonatkozik. Alexander erre nyilt levelet intézett Gyulaihoz _Deskriptív kritika_ címmel (_Bp. Sz._ 63. k. 478–480. l.). Ehhez kapcsolódik Gyulai második, rövid jegyzete.

=Jászai Mari asszony Elektrája.= A _Bp. Sz._-ben (65. k. 318–320. l.) _Spectator_ aláírású nyilt levél számolt be _Jászai Mari asszony Elektrájá_ról. Gyulai e nyilt levél végszavához fűzi csillagalatti (kiadásunkban I. számmal jelzett) jegyzetét.

=A M. T. Akadémia s egy pár hirlapíró.= _A Hét_ből idézett rész az 1893 máj. 14-iki szám _Irodalom_ rovatának _Akadémiai_ kezdetű pár soros híréből való, a _Pesti Hirlap_ból vett idézet pedig az 1893 máj. 15-iki szám _Arany emlékezete_ c. részletes tudósításából. – _A Hét_ nem hagyta szó nélkül Gyulai cikkét; erre vonatkozóan l. _A Hét_ 1893 jún. 4-iki sz.-nak _A Budapesti Szemlében_ kezdetű polémiáját.

=A Nemzeti Színház és Szigligeti.= A _Bp. Sz._ eredeti szövege alatt feltűntetett gondolatjel (-) sajtóhiba; Gyulai _–i_ jegyét a tartalomjegyzék helyesen közli. – «A néhány évvel ezelőtt bővebben fejtegetett észrevételek» – hivatkozás gyüjteményünknek _A Nemzeti Színház műsoráról_ c. cikkére.

=Egy kis polémia.= A polémia idézetei a _Bp. H._ 1899 júl. 3-iki _Szarvas Gábor szobra_ c. vezércikkéből és Sebestyén Károly _Szarvas Gábor_ról írt cikkéből (_Magyarország_ 1899. júl. 2.) valók.

JEGYZÉKE GYULAI PÁL AZON KRITIKAI DOLGOZATAINAK, MELYEK KÖTETBE ÖSSZEGYÜJTVE MÉG NEM JELENTEK MEG.

Gyüjtési munkálatainkban Szinnyei József repertóriuma _(Magyar írók)_ szolgált a legfőbb útbaigazításokkal. Mivel e gazdag, bár nem teljes repertórium még mindig bő kútfeje a Gyulai-irodalomnak, közöljük lajstrom gyanánt, hozzávéve az általunk felkutatott dolgozatok címeit s elhagyva Gyulai szépirodalmi munkáinak, valamint eddigi köteteibe s gyüjteményünkbe fölvett dolgozatainak jegyzékét.

_Regélő Pesti Divatlap_, 1842. Színi kritika.

Kolozsvári _Nemzeti Társalkodó_, 1843–44. Kisebb dolgozatok.

_Pesti Röpívek_, 1850. 1. sz. Dobsa Lajos: Marquis Brumon; 2. sz. Boross Mihály: Házasság spekulációból; 3. sz Barna Ignác: Szerelemhangok; 9. sz. A Hölgyfutár poétái; 4–10. sz. Társaséletünk.

_Fiatalság Barátja_, 1851. Vegyes közlemények.

_Szépirodalmi Lapok_, 1853. 9. sz. Losonczy László költeményei; 14. sz. Elsz Sándor – B. S. F.: Ő nem féltékeny; 15–16. sz. Szikszói Enyhlapok; 46. sz. A chinai salon.

_Vasárnapi Ujság_, 1854. 1. sz. Irodalmi ismertetések: Toldi, Hunyadiak-kora; 6. sz. gróf Teleki József; 1866. 44. sz. Kemény Zsigmond; 1867. 7. sz. Pákh Albert; 1873. 49. sz. Csengery Antal.

_Pesti Napló_, 1855. II. 51. sz. Obernyik Károly; 1857. 10., 25. sz. Petőfi szülővárosáról; 1862. 224., 236. sz. A magyar írók segélyegylete és a «Vezér» tárcaírója; 242. sz., 1863. 15., 23., 24., 28. sz. A magyar írók segélyegylete; 1867–68. Politikai cikkek Deák-párti szellemben, 8. sz. Perczel Mór emlékirataira; 1872. 78. A Kisfaludy-Társaság utolsó űléséről; kisebb cikkek; 1874. 135., 142. Deák F. levele B. Wesselényi Miklóshoz. 236. sz. Petőfi költeményei s az írói tulajdonjog; 1878. 2., 3. sz. A magyar írók segélyegylete; 1879. Petőfi és Prielle Cornelia.

_Magyar Sajtó_, 1862. 241., 1864. 35., 56., 1866. 81. sz. Magyar írók segélyegylete.

_Szépirodalmi Figyelő_, 1861. I. 46. sz. Kazinczy Ferenc levelei Cserey Farkashoz (csillagalatti jegyzet); 1862. 13–18. sz. Önbírálat; 15. sz. Spanyol népmesék; 20. sz. Szerelem és eskü; 23–24. sz. Kolozsvári album.

_Koszorú_, 1863. I. 19. sz. A magyar ember könyvtára; A magyar izraeliták évkönyve; A magyar nemzet classicusai; 1864. II. 10. sz. Amit a nők legjobban szeretnek; 11 sz. Nyelvtudományi Közlemények; Budapesti Szemle LXI. füz.; 20. sz. Budapesti Szemle LXII., LXIII. füz.

_Budapesti Szemle_, 1866. 4–5. sz. Flegler Szalay Lászlóról; Imre S.: Magyar irod. tört. 5–8. sz. Kisf.-Társ. 1867. 8. sz. Chateaubriand és kora, Ponsard emlékezete: 1868–1869. 10–15. sz. Kisf.-Társ.; 1881. 27. k. Vázlatok a M. T. Akadémia félszázados történetéből; 1882. 33. k. Válasz Trefort Ágost nyilt levelére; 1884. 39. k. A Pesti Napló és a Kisf.-Társ.; 1885. 42. k. Budapest a kiállítás alatt; 44. k. A komáromi és váradi színészet tört. 1891. 66. k. Sipulusz tárcái; 67. k. Magyar vagy német színház? 1892. 73. k. A Bp. Hirlap és gr. Széchenyi István; 1894. 77. k. A Magyar Nyelvőrnek; 80. k. Huszár Anna; 1896. 87. k. Testamentum, A szív könyve; 1897. 91. k. Igazság a földön; 1898. 95. k. A bevándorlók; 1900. 102. k. Korhadt fakeresztek: 103. k. Ugody Lila; 1904. 118. k. Emlékezés Deák Ferencre; 119. k. Jókai Mór önmagáról.

_Politikai Hetilap_, 1866. Bírálatok.

_Budapesti Közlöny_, 1867. Bírálatok; 2629. l. Magyar írók segélyegylete kimutatása; 1872. 74. sz. Lord Byron és Rutilius.

_Sürgöny_, 1867. 44. sz. Magyar írók segélyegylete.

_Hon_, 1867. 36. sz. Magyar írók segélyegylete.

_Reform_, 1870–71. Vegyes cikkek és bírálatok.

_Ellenőr_, 1877. 438. sz. Petőfiről, előad. után Sümegi Kálmán (Gyulai egyetemi előadásáról szóló tárcacikk).

_A Kisfaludy-Társaság Évlapjai_, XVII. Jelentés Lukács Móric haláláról; XVIII. Pohárköszöntője Tóth Lőrinc félszázados írói munkásságának ünnepén; Bíráló jelentés Pálffy Albert _Eszti kisasszony professzora_ c. regényéről; XIX. Beszéde a Katona-ünnepen, Kecskeméten, 1883 ápr. 16; XXI. Bír. jelent. Baróti László _Újabb Petőfi-reliquiák_ c. művéről; XXIII. Bír. jelent. Kunoss Ignác török népmeséiről; XXV. Bír. jelent. Ferenczi Zoltán _Petőfi-életrajzáról_; XXVIII. Bír. jelent. Kriza János költeményeiről; XXIX. Üdvözlet Apponyinak; XXXII. Üdvözlet Rákosi Viktornak; Jelentés Pálffy Albert haláláról; XXXIV. Bír. jelent. Lehr Albert _Hermann und Dorothea_-fordításáról.

_Nemzet_, 1882. 52. sz. Petőfi és Klapka; 1893. 28. sz. A Kisfaludy-Társaság és gr. Apponyi Albert.

_Budapesti Hirlap_, 1882. 248. sz. Petőfi élete és költészete, Gyulai előadásaiból.

_Akadémiai Értesítő_, 1883–84. Jelentések a Péczely drámai pályázatról; 1885. Jelentése a széphalmi mauzoleumról s javaslatai; 1886. Jelentés a Péczely drámai pályázatról.

_Egyetértés_. 1883, 357. sz. Felolvasása Petőfi dalairól.

_Magyar Ifjúság Lapja_, 1885. Arany János _Ártatlan dac_ című költeményének története.

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.