Chapter 55 of 67 · 79 words · ~1 min read

XII.

Gracián most szinte szaladni kezdett, úgy látszik pótolni akarta az időveszteséget. Hiába, újra meg kellett állania alig egy kőhajításnyira. A földön most két leány feküdt előtte egy kisebb tisztáson a puha sárga homokban. Hasonlóak – mint két madár, vékonyak, szinte átlátszóan fehérek, kékes árnyékokkal.

A kékes szín az ilyen fehér test kontúrjaiban sajátságos meleg csábító zamatot kap. Ennek a két lánynak a teste is, látásra olyan forrónak tűnt fel, mintha most keltek volna ki az ágyból óriási párnák közül.