IX.

Ha az ember nem ismeri el, hogy önhitt, nagyravágyó, anyagias, gyönge, gyarló és igazságtalan: akkor vak. S ha azt elismeri és nem vágyódik elhagyni gyarlóságait, vajon mit mondjunk ily balga emberről? És nem kell-e feltétlen becsülésünket oda adni oly vallásnak, a mely jól ismeri az ember hibáit s nem kell-e vágynunk oly vallás igazságai után, a mely gyarlóságaink orvoslását igéri?