XXIII.

Ha nem akarnánk hinni az apostoloknak, vagy arról kellene meggyőződnünk, hogy ők csalódnak, vagy hogy ők magok ámítók. Mindkét esetet nehéz feltenni; mivel nem képzelhető az, hogy csalódni lehessen abban, hogy pl. valaki él-e, feltámadott-e? és az, hogy rosszakarattal ámítsanak, egyáltalában ki van zárva.

Készséggel elhiszem azt a történetet, a melynek igazságáért annak szemtanui képesek a halálba menni.