XII.

Oly annyira önhittek vagyunk, hogy azt szeretnők, ha az egész világ ismerne bennünket, ha még azok is ismernének, a kik majd utánunk jönnek, midőn mi már nem leszünk töbé; s ily hatalmas dicsvágy mellett oly kicsinyes, nevetséges a hiuságunk, hogy már öt-tiz bennünket környező egyén dicsérete is mulattat és kielégít minket.