CII.
A természet fokozatokat tüntet fel: _itus, reditus_ (haladás – visszatérés). Halad a természet és újra visszatér; majd messzebb megy, majd közelebb, majd oly előre halad, a mily messze még nem volt.
Az embernek nincs természetében az örökös haladás; fejlődik és satnyul.
A láz majd hőséget, majd reszketést okoz; és a fázás is, meg a hőség is a láz magas fokára mutat.
Az emberi szellem halad folytonosan s újabb és újabb találmányokkal gazdagít bennünket. De a világ, az emberek jósága és rosszasága mindig ugyanaz marad.
A puszta csodálkozás mindent elront, minden törekvésnek szárnyát szegi már gyermekkorunktól fogva. Mily szép ez, mily okosan van ez így! mondjuk és nem igyekezünk bírálni és nem teszünk semmit.