XXV.

Ha a keresztyén vallás helyességének bizonyítékait elősoroljuk, lehetetlen, hogy azok ereje által ne érezné magát mindenki meggyőzve. Nézzük e vallás elterjedését; képzelhető-e, hogy ha nem lenne az igazi vallás, annyira hódított volna? hiszen a legegyszerűbb, a legszelidebb, és semmi kényszert, semmi szigoruságot nem használt; nem volt pártfogója, sőt a föld összes népeinek uralkodóitól üldözve volt.

Nézzük a keresztyén lélek szentségét, fenségét és emberszeretetét. A pogány bölcsészek kiemelkedtek ugyan olykor embertársaik tömegéből részint nemesebb életök, részint magasztos s a keresztyénséggel némileg rokon lelkületök által; de egyikök sem mondta ki, hogy az alázatosság erény; hogy ha többnek is érezzük magunkat embertársainknál, azokat nem kell megvetnünk, hanem igyekezzünk őket is emelni. Csak a keresztyén vallás az, a mely egyesíteni tudott oly dolgokat, melyeket ellentéteseknek hittek addig; a keresztyén vallás az egyedüli, a mely kimondta, hogy alantabb álló embertársainkhoz való leszállás, _az általános emberszeretet_ oly erény, mely nélkül a többi erény egy sem tökéletes.

Nézzük a szentírás meggyőző csodáit, magasztosságát, és a benne előforduló dolgok emberfeletti fenségét; s mindezt bámulatosan egyszerű módon vonzó, megkapó igazsággal előadva.

Nézzük a Megváltó egyéniségét. Képzelhető volna-e valaki olyan, a ki ne ismerné be emelkedett, magasztos szellemét, mely már gyermekkorában, a törvénytudók előtt is nyilvánult; és mégis a helyett, hogy szelleme által elkapatva, a tudósok sorába lépne, harmincz évig a puszták magányában tartózkodik s a nyilvánosság terére lépve, _a szeretet vallását_ hirdeti, meggyőződéssel, bátran, nem törődve azzal, hogy ellenségeivé lesznek azok is, a kik akkor a legbölcsebbek hirében álltak! És apostolaivá egyszerű, minden képzettséget nélkülöző embereket választ. Vajon nem meglepő nagyság-e ez egy vallásalapítónál?

Nézzük ez apostolokat egyenkint, ez egyszerű embereket, kiknek a szeretet vallása egyszerre oly erőt adott, hogy a legkiválóbb bölcsészeket is zavarba ejtik és daczolnak a királyokkal és a zsarnokokkal, a kik az általok hirdetett vallást el akarják nyomni.

Nézzük a korábbi próféták hosszú sorát, a kik kétezer év óta követték egymást, megjövendölve a Megváltó megjelenését s életét előre egészen úgy megjósolva, a mint az be is következett; megjövendölve a Megváltó feltámadását, az apostolok kiküldetését, az evangyeliom hirdetését, a népek megtérését, s egyéb oly megtörtént eseményeket, melyek a keresztyénséget megállapították s a judaismust eltörülték.

Nézzük e jövendölések mindenikének bámulatos bekövetkeztét, melyek a Megváltó személyére nézve annyira megegyeznek, hogy vakság volna őt félreismerni.

Nézzük a zsidó nép állapotát a Megváltó eljövetele előtt és az után; mily virágzó volt az előtt s mily nyomorulttá vált az után, a hogy e nép megtagadta a Megváltót; mert még most is szét van szórva a föld kerekén, a többi nemzetek megvetésének tárgyaként.

Nézzük a keresztyén vallás folytonosságát, mely a világ teremtése óta szakadatlanul létezett, előbb az ó-testamentom szentjeinek szellemében, a kik a Megváltót várták, majd azokban, a kik őt követték. Egy más vallás sem mutat fel ily állandóságot s ez már magában véve is igazságának jele.

S tekintsük végül e vallás szentségét, tanait, szellemét; és itéljük meg, vajon lehetne-e abban kétkednünk, hogy a keresztyén vallás az egyedül igaz vallás és hogy nincs más vallás, mely azt csak meg is közelíthetné.

KÜLÖNFÉLE GONDOLATOK.

A ki barátjának mondhatja Anglia királyát, a lengyel királyt és Svédország királynőjét, vajon mondhatná-e, hogy sehol e világon nem lel menedékre s oltalomra?

Akarod, hogy jót mondjanak rólad? te ne mondj magadról soha jót!

Vannak oly hibák, melyek bennünk csak mások által vannak meg; s melyek, ha a fatörzset eltávolítjuk, leválnak rólunk, mint a fa ágai.

A nyelv másokra nézve oly titkos irás, a melyben nem a betük, hanem a szavak vannak megváltoztatva. Ezért van az, hogy az ismeretlen nyelv megfejthető.