Chapter 171 of 183 · 143 words · ~1 min read

XCI.

Az egyedüli erényt a gyűlölet és a szeretet képezi; hibáink gyűlölete s valamely szeretetünkre méltó lény szeretete. Ez utóbbit keresnünk kell mindenütt és mivel azt, a mi önmagunkon kívül a külvilágban van, nem szerethetjük, olyant kell szeretnünk, a mi bennünk van, és a mi még sem a mi egyéniségünk. És ez csak az Isten lehet.

A gépeknél sok olyant látunk, a mi jobban megközelíti a gondolkodást, mint az állatok tettei. De soha sem látjuk azt a gépeknél, hogy, mint az állatoknak, akaratuk volna.

A gondolatok véletlenűl támadnak és véletlenűl tünnek el. Nincs semmi szabály arra, hogy kellene a gondolatot megteremteni, vagy megtartani.

Sok ember csak a fülével hall, mivel nincs szíve.

A ki hitetlen, az legjobban hisz. Nem hiszi azt, a mit kellene és könnyen elhisz olyat, a mi csak látszólag igaz.

Hogy szenvedélyeink ne árthassanak, tegyünk úgy, mintha csak rövid életűek lennének.