Chapter 132 of 183 · 94 words · ~1 min read

XXVI.

Minden életszabály megvan már a világon; csakhogy nem alkalmazzák helyesen. Abban senki sem kételkedik, hogy a közjó védelmére életünket is fel kell áldoznunk; és sokan meg is teszik azt. De vajon hányan teszik ezt meg a vallásért? Az emberek közt szükségképen kell egyenlőtlenségnek lenni. De ha ezt így ridegen elfogadjuk, a zsarnokságnak útat engedünk. Az egyes szabályokat ne zárjuk körül merev fallal, itt-ott hagyjunk nyilásokat; de ne nagyokat, hogy felesleges elemek ne áradhassanak be. Nehéz itt a határt megszabni. A törvények akarnák ezt megtenni; de az emberi szellem nem tűri meg a rideg törvényt.